4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
2. cikk / 4 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
3. cikk / 4 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
4. cikk / 4 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.