Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...kell előterjesztenie. Az igényeket a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a gyermekgondozási díj kivételével kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.Tehát 2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnaptári napi átlaga alapján kell megállapítani [Eb-tv. 48. § (2) bekezdés]. Haa foglalkoztatóknál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, úgy amunkavállaló keresőképtelensége esetén mindhárom jogviszonya alapján azellátásainak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával kell kiszámítani.A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénzmegállapítására jogosult szerv (a kifizetőhely vagy az egészségbiztosításipénztár) határozattal állapítja meg.Ha a baleseti ellátásra jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem.A táppénzt a társadalombiztosítási kifizetőhelynek kell megállapítania, folyósítania és elszámolnia a mindkét foglalkoztatónál fennálló keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.