40 cikk rendezése:
1. cikk / 40 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
2. cikk / 40 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
3. cikk / 40 Baleseti táppénz és GYED egyidejűleg
Kérdés: Folyósíthatja egyidejűleg a baleseti táppénzt és a GYED-et a munkáltatónál működő kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki apaként 2023. október 3-án visszamenőlegesen 2023. június 1-jei időponttal GYED-igényt nyújtott be a 2023. január 4-én született gyermekére tekintettel, de 2023. március 6-tól október 1-ig úti balesete miatt baleseti táppénzben is részesült? A munkavállaló a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. 2023. május 23-tól október 2-ig az anya részesült GYED-ben.
4. cikk / 40 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
5. cikk / 40 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
6. cikk / 40 Kifizetőhely eljárásának határideje
Kérdés: Melyek azok a határidők, amiknek a betartására kötelezett a munkáltató a keresőképtelenség igazolását követően, a táppénz megállapítása és folyósítása során? Valóban kötelesek késedelmi díjat fizetni, ha határidőben nem utalják az ellátást?
7. cikk / 40 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
8. cikk / 40 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
9. cikk / 40 Jogalap nélkül felvett ellátás
Kérdés: Igénylőváltás esetén lehetséges a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási díj visszamenőleges visszakövetelése úgynevezett betudás útján? Miként történik a korábban megállapított ellátásról történő lemondás, és milyen formában kerül rendezésre az esetleg jogalap nélkül felvett ellátás?
10. cikk / 40 Biztosítási jogviszonyok igazolása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos táppénzt számfejtett a munkavállalója 2019. december hónapban fennállt keresőképtelenségének idejére, tekintettel arra, hogy nem adta le a tb-kiskönyvet a belépésekor (erről nyilatkozott), és a kifizetőhely felszólítására sem pótolta a mulasztását? Újra kell számfejteni az ellátást arra tekintettel, hogy a munkavállaló ismételt – immár tartós – keresőképtelensége miatt megkérte a biztosítási jogviszonyainak igazolását a kormányhivataltól, amely szerint már a korábbi táppénzét is 60 százalékos mértékben kellett volna elszámolni?