560 cikk rendezése:
1. cikk / 560 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
2. cikk / 560 Munkavégzés rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Dolgozhat közalkalmazottként egy rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátása veszélyeztetése nélkül? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, illetve betegsége esetén jogosult lesz táppénzre?
3. cikk / 560 Egyidejű jogosultság több ellátásra
Kérdés: Választhat az ellátások között az a nő, aki rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel, de a korhatár előtti ellátás jogosultsági feltételeit is teljesíti? Igényelhető a korhatár előtti ellátás ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az ellátás melletti munkavégzés esetén?
4. cikk / 560 Nyugdíjba vonuló megbízott közterhei
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében, ha a több hónapig tartó megbízás ideje alatt a megbízott nyugdíjba vonul, azaz kiegészítő tevékenységűvé válik, a megbízási díj kifizetésére és a biztosítási kötelezettség elbírálására azonban csak utólag kerül sor? Meg kell fizetni ebben az esetben a járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
5. cikk / 560 Nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?
6. cikk / 560 Egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő orvos egyéni vállalkozása
Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?
7. cikk / 560 Özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó
Kérdés: Érinti bármilyen formában a járulékfizetési kötelezettséget, ha egy betéti társaság társas vállalkozó beltagja egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesül?
8. cikk / 560 Biztosítási jogviszony nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Öregségi nyugdíjba vonuló, de tovább dolgozó munkavállaló esetében elég az előlegfolyósításról szóló határozat a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez? A határozat tartalmazza, hogy a munkavállaló jogosult öregségi nyugdíjra, de a szolgálati idejének a mértékét még pontosítani kell. Kezelhető kiegészítő tevékenységűként a dolgozó ebben az esetben?
9. cikk / 560 Hallgatói munkaszerződéssel rendelkező mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Terheli a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki agrárszakos egyetemi hallgatóként hallgatói munkaszerződéssel rendelkezik? Figyelembe vehető ez a „munkaviszony” a biztosítási kötelezettség elbírálása során?
10. cikk / 560 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
