Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó). Amennyiben az előzőek figyelembevételével a kérdésbeli végelszámoló beltag társas vállalkozónak minősül, akkor őt kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, és utána 2015-ben havi 6930 forint, 2016-ban pedig havi 7050 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás sem, amely a TEÁOR 2008 szerinta) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység,b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetésebesorolású tevékenységet folytat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Többes jogviszonyú nyugdíjas vezető tisztségviselő közterhei

Kérdés: Be kell jelenteni minden jogviszonyában azt a saját jogú nyugdíjas személyt, aki heti 40 órás munkaviszonyban egy zrt. elnök-vezérigazgatója, emellett a zrt. kapcsolt vállalkozásának minősülő kft. ügyvezetője, valamint egy szövetkezet ügyvezető elnöke is? A kft.-ben a havi tiszteletdíj összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a szövetkezetben pedig év végén kap egy minimális összegű tiszteletdíjat.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyt keletkeztet. Amennyiben az előbb említett társaságok ügyvezetését ellátó személy saját jogú nyugdíjban részesül, őt kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, és utána a Tbj-tv. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...pedig airánymutatás alkalmazása kötelező, így minden bizonnyal a 100 százalékostulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas ügyvezető kiegészítő tevékenységűtársas vállalkozóként történő minősítését, ezáltal utána az 5 százalékosbaleseti járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.