10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés:
Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
2. cikk / 10 Betéti társaság nyugdíjas beltagja
Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
3. cikk / 10 Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
4. cikk / 10 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
5. cikk / 10 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
6. cikk / 10 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
7. cikk / 10 Német állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn egy kft. német állampolgárságú rokkantsági nyugdíjas tulajdonos ügyvezetője után, aki a társaságban személyesen nem működik közre, az ügyvezetést pedig ingyenesen látja el?
8. cikk / 10 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
9. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja
Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
10. cikk / 10 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?