Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...– fenntartható. Változás tulajdonképpen csak a közterhek vonatkozásában történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezéseképp saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-jétől – nyugdíjnövelésre jogosult....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Korkedvezményes nyugdíjban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen összegben kell beleszámítani a korkedvezményes nyugdíjban részesülő személyek kereseti korlátjába az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...korlát számítása során a Tny-tv. 83/B. §-a értelmében kizárólag a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból, illetve a kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében nem kell megszüntetni, hiszen az a nyugdíj megállapításától kiegészítő tevékenységű egyéni, illetve társas vállalkozói jogviszonnyá válik, és mint ilyen nem zárja ki a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...életjáradékban) részesülő személy, ha a tárgyévben biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít, a járulékokat teljes mértékben meg kell fizetnie. A biztosított, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerintibiztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...személy atárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjas munkavállaló éves nyugdíjjárulék-alap keretösszege

Kérdés: Létezik-e még egyéb szabály a Tny-tv. 83/B. § rendelkezésén túl arra vonatkozóan, hogy ha a nyugellátásban részesülő személy a neki járó nyugdíjjárulék-alap éves keretösszegét – pl. egy nagyobb jutalmazási lehetőség miatt – a tárgyév decemberében meghaladja, akkor a tárgyév december havi nyugellátását vissza kell fizetnie? Nem vonja-e maga után ez a szabály azt is, hogy egy 2008-ban, 59 évesen előrehozott öregségi nyugdíjba került munkavállaló a következő év januárjától sem vállalhat munkát addig, amíg a 62. életévét be nem tölti?
Részlet a válaszából: […] ...személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerintibiztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.