11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
2. cikk / 11 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
3. cikk / 11 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
4. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
5. cikk / 11 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást egy heti 10 órás munkaviszonyban álló, rehabilitációs ellátásban részesülő személy anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?
6. cikk / 11 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése
Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
7. cikk / 11 Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
8. cikk / 11 Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
9. cikk / 11 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
10. cikk / 11 Korengedményes nyugdíjban részesült kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.
