Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...tanuló, hallgató tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot. Az e) és az f) pontok szerint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is biztosított, a g) pont értelmében pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás sem, amely a TEÁOR 2008 szerinta) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység,b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetésebesorolású tevékenységet folytat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...pedig airánymutatás alkalmazása kötelező, így minden bizonnyal a 100 százalékostulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas ügyvezető kiegészítő tevékenységűtársas vállalkozóként történő minősítését, ezáltal utána az 5 százalékosbaleseti járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.