Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...– fenntartható. Változás tulajdonképpen csak a közterhek vonatkozásában történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységüket, sőt tulajdonképpen semmilyen különösebb kötelezettségük nincs, hiszen a nyugdíjazás napjával automatikusan kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá válnak, ami a Tbj-tv. értelmében nem minősül biztosítási jogviszonynak.A Tbj-tv. 25....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...EGT-tagállam jogszabályai alkalmazásávalsaját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozó ugyan nem tartozik a teljeskörűen biztosítottak körébe [Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...után a társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra szerez jogosultságot, vagy csak a saját jogú nyugdíjas személy minősülhet kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetőleg társas vállalkozónak, az utánuk fizetendő járulék (baleseti járulék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.