5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Többes jogviszonyú kft.-tag
Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
2. cikk / 5 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
3. cikk / 5 Biztosítás többes jogviszonyban
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy egyszemélyes kft. tagjára, aki egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, az őstermelői jogviszonyában terjedjen ki a biztosítás?
4. cikk / 5 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: 2012. január 1-jétől az ügyvezetés társas vállalkozói jogviszonyt eredményez. Többes jogviszonyként lehet-e értelmezni egy kétszemélyes kft. egyik tagjának megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetői tevékenységét és a társaságban heti 40 órás munkaviszony keretében végzett munkát? Fizethető-e továbbra is a főfoglalkozású munkaviszony után a járulék, és tekinthető-e az ügyvezetés heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói tevékenységnek?
5. cikk / 5 Kft.-tag díjazása
Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)