Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...36 órát, akkor egyik kisadózói jogviszonyában sem minősül főállásúnak, és az ezekből származó bevételét nem kell figyelembe venni a kereseti korlát meghatározásánál.A következő lehetőség, hogy a kft.-ben társas vállalkozóként működik közre. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett kereseti korlát meghatározásánál a keresőtevékenységből származó, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételt az Szja-tv. szabályai szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, azaz meghaladja a 600 ezer forintot.A kereseti korlát meghatározásánál a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemből kell kiindulni. Ez a gyakorlatban – figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
Részlet a válaszából: […] ...tűnt, hogy – egyéb rendelkezés hiányában – az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmek kerüljenek figyelembevételre a kereseti korlát számításánál. Ez a legtöbb biztosítotti kör esetében semmilyen érdemi különbséget sem jelent, viszont az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér (jelen esetben a 108 ezer forint) 150 százaléka után és a 10 százalék nyugdíjjárulékot a minimálbér után.Nézzük a kereseti korlátra vonatkozó szabályokat. A kérdésből tudjuk, hogy a vállalkozó rokkantsági nyugdíja január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.