21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
2. cikk / 21 Kereseti korlát
Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
3. cikk / 21 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
4. cikk / 21 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
5. cikk / 21 Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár betöltése után
Kérdés: Be kell jelenteni a nyugdíjbiztosítási szervnek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését abban az esetben, ha egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a nyugdíj folyósítása mellett dolgozik, és a munkát szeretné folytatni a nyugdíjkorhatár betöltését követően is?
6. cikk / 21 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
7. cikk / 21 1952-ben született férfi kereseti korlátja
Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
8. cikk / 21 Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
9. cikk / 21 Nem főállású kisadózó kereseti korlátja
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
10. cikk / 21 Cafeteriaelemek minősítése éves keretösszeg számítása során
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységre vonatkozóan megállapított, a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosában megállapított éves keretösszegbe a munkáltató által adott Erzsébet-utalvány, vagy a cafeteriaelemek a meghatározott összegen felül adhatóak?
