Rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Be kell jelenteni a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét annak ellenére, hogy a korábban rájuk vonatkozó kereseti korlát megszűnt? Amennyiben igen, akkor vonatkozik ez a bejelentés a kisadózói tevékenységre is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2021. év január 1-jétől mind a rokkantsági, mind pedig a rehabilitációs ellátás mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Ezzel párhuzamosan a rokkantsági ellátásban részesülő személyek ezzel összefüggő bejelentési kötelezettsége is megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A kedvezményt az említett jogviszonyokon kívül keletkezett adóalap vonatkozásában nem lehet érvényesíteni.Ami a kereseti korlátot érintő problémát illeti: a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulékon túlmenően esetleges kivétje után meg kell fizetnie (az szja mellett) a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is.Ami a kereseti korlátot illeti: annak számításánál sem a közalkalmazotti jogviszonyból, sem pedig a munkaviszonyból származó jövedelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...megbízni (aki lehet "külsős" személy is, akár 0 forintos megbízási díj ellenében). Az ellátás megállapítását követően viszont – a kereseti korlát szem előtt tartásával, miszerint az egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem három egymást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...szüneteltetése.Az ellátás megállapítását követően a tevékenységét akár mindkét vállalkozásában folytathatja, figyelembe véve a kereseti korlátot, miszerint az egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme 3 egymást követő hónapban nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...belül két olyan ellátásban is részesült (szolgálati járandóság, illetve korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj), amelyeket a kereseti korlát túllépése esetén szüneteltetni kell.Ráadásul – és alapvetően ez okozza a jogalkalmazó bizonytalanságát –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester

Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
Részlet a válaszából: […] ...mert ez egyben azt is jelenti, hogy a tiszteletdíjából származó jövedelme nyugdíjjárulék alapjául szolgál, amit figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során.Főállású kisadózó esetében a 81 300 forintos ellátási alap számítandó be a kereseti korlátba....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Igénybe veheti a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó unokájára tekintettel a GYES-t? Beleszámít a jövedelemkorlátba az ellátás összege?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás esetében is csak a keresőtevékenységből származó, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni a kereseti korlát meghatározása során.A 2011. évi CXCI. tv. alkalmazásában keresőtevékenységnek a Flt. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete

Kérdés:

Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági el­lá­tás­ban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?

Részlet a válaszából: […] ...ellátások) esetében a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemből kellett, illetve bizonyos ellátások tekintetében továbbra is kell a kereseti korlát meghatározásánál kiindulni. (Például az egyéni vállalkozó azért nem volt jogosult rendszeres szociális járadékra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
1
2