Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett munkavállaló a keresőtevékenységét Máltán végzi, így a 883/2004/EK uniós koordinációs rendelet vonatkozó szabályai alapján a máltai társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a biztosítási jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két részre lehet és kell osztani. A válasz első része a családtámogatás szempontjából, a második az adózás szempontjából kell, hogy megközelítse a felvetett problémát. A Cst. 4. §-ának i) pontja határozza meg a családi pótlék körében jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Esti tagozatos gimnazista vállalkozó

Kérdés: Jár továbbra is a családi pótlék egy szakgimnáziumi tanuló után, ha januártól esti tagozaton folytatja a tanulmányait? Milyen közterheket kell megfizetni utána abban az esetben, ha egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, de vállalkozói kivétet nem számol el?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tehát a diák után 20 éves koráig az esti tagozaton folytatott tanulmányai ellenére jár a családi pótlék.Ennek nem akadálya a keresőtevékenysége sem, noha a Cst. 14. §-a értelmében amennyiben a tizen-nyolcadik életévét betöltött személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...másfél éves koráig sem az alkalmazásban álló személy, sem a vállalkozó, sem az egyéb kategóriába tartozó igénylő nem folytathat keresőtevékenységet. A legkisebb gyermek másfél éves korát követően a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő legfeljebb napi 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, illetve az egyedülálló szülő keresőtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható. Abban az esetben, ha a gyermek – betegsége miatt – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.