21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
2. cikk / 21 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavállalása
Kérdés: Valóban nem dolgozhat tovább a felülvizsgálat után az a munkavállaló, aki 2010 óta ugyanannál a foglalkoztatónál áll napi 6 órás munkaviszonyban, 2009-től rendszeres szociális járadékban részesül, amit jelenleg rehabilitációs ellátásként kap?
3. cikk / 21 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát 2013-ban az a rehabilitációs ellátásban részesülő személy, aki 2011. december 31-ig szociális járadékban részesült?
4. cikk / 21 Korhatár előtti ellátás, rokkantsági ellátás megszüntetése
Kérdés: Mit jelent pontosan az a mondat, hogy a 2012. január 1-jétől bevezetett rokkantsági ellátás és korhatár előtti ellátás megszüntetésére azért kerül sor, mert "...foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor"? Korábban a korengedményes nyugdíjasnak, illetve a rokkantnyugdíjasnak előre be kellett jelentenie, ha jogviszonyt létesít? Mit kell tennie annak, aki már január 1-je előtt munkaviszonyban, tagi jogviszonyban állt?
5. cikk / 21 Átmeneti járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Megmarad-e az átmeneti járadékra való jogosultsága annak a személynek, aki az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkát vállalni? Van-e valamilyen bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban?
6. cikk / 21 Leszázalékolás üzemi baleset után
Kérdés: Mikor kell elindítania a leszázalékolási eljárást annak a munkavállalónak, aki 2010-ben munkahelyi balesetet szenvedett, több mint fél éve táppénzben részesül, és a háziorvos tájékoztatása szerint a leszázalékolása elkerülhetetlen? Leszázalékolás esetén számít-e, hogy a munkaképesség-csökkenése üzemi baleset miatt keletkezett? Mik a munkavállaló lehetőségei?
7. cikk / 21 Rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozási tevékenysége
Kérdés: Kiválthatja-e az egyéni vállalkozói igazolványt egy 2001 óta rokkantnyugdíjas (jelenleg 82 százalék) személy? Milyen következményekkel jár ez, ha vállalkozóként tanácsadási, pályázatkészítési tevékenységet végezne az otthonában?
8. cikk / 21 Szociális járadékban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: 2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?
9. cikk / 21 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalók jövedelmi korlátja
Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott jövedelemkorlát azokra a dolgozókra, akiknek munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 százalékos, rendszeres szociális járadékban részesülnek, és mellette 4, 6, illetve 8 órában munkaviszonyban állnak?
10. cikk / 21 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
