Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?

Részlet a válaszából: […] ...ellátást illeti, amennyiben egészségi állapota alapján erre jogosulttá válik, az igény érvényesítése érdekében nem folytathat keresőtevékenységét.Ennek érdekében az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetnie kell, míg a vezető tisztségviselőségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...azaz a biztosítási kötelezettség csak az egyik államban jöhet létre még azok esetében is, akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet.A 883/2004/EK rendelet értelmében két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...területét állandó letelepedés szándékávalelhagyta,– öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjravált jogosulttá.A keresőtevékenység korlátozásáról a jogszabály 26. §-arendelkezik, miszerint az átmeneti járadékban, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.