15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
2. cikk / 15 Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
3. cikk / 15 Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
4. cikk / 15 Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
5. cikk / 15 Nyugdíjemelés megbízási díj alapján
Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
6. cikk / 15 Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
7. cikk / 15 Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete
Kérdés:
Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági ellátásban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?
8. cikk / 15 Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje
Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
9. cikk / 15 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló munkaviszonyba a rendszeres szociális járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett, napi 6, heti 30 órában végzett, hivatalosan bejelentett munkavégzés? Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki májusban lesz 55 éves, 13 évvel ezelőtt 31 év munkaviszonyt állapítottak meg részére, korábban III. csoportos rokkant volt, most pedig rehabilitációs ellátásban részesül?
10. cikk / 15 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.