18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
2. cikk / 18 Rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Be kell jelenteni a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét annak ellenére, hogy a korábban rájuk vonatkozó kereseti korlát megszűnt? Amennyiben igen, akkor vonatkozik ez a bejelentés a kisadózói tevékenységre is?
3. cikk / 18 Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
4. cikk / 18 Munkavégzés nyugdíj mellett
Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
5. cikk / 18 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
6. cikk / 18 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
7. cikk / 18 Rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Kell-e regisztráltatni magukat valahol azoknak a rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozóknak, akik eddig kiegészítő tevékenységűnek minősültek, de 2012. január 1-jétől főfoglalkozásúak lesznek? Be kell-e jelenteniük a változást a T1041 számú nyomtatványon? Valóban csak a jelenlegi nyugdíja felét fogja megkapni az a személy, aki 4 órában dolgozik az ellátás mellett, akkor is, amikor felülvizsgálatra hívják, és csak 56 éves?
8. cikk / 18 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
9. cikk / 18 Korengedményes nyugdíjas megbízott
Kérdés: Létesíthető-e megbízási jogviszony a korábbi munkáltatóval korengedményes nyugdíjazás után? Megtehető-e ez vállalkozási jogviszony keretében? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a nyugdíj ne kerüljön veszélybe?
10. cikk / 18 Nyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja
Kérdés: Visszamenőlegesen megszüntetik-e a rokkantsági nyugdíjjogosultságát annak a rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki az előző évi kivétjéről csak februárban készít bevallást, ezért év közben az illetékes szervek nem tudják, hogy meghaladta-e a jövedelemkorlátot vagy nem?