748 cikk rendezése:
1. cikk / 748 Ellátások várandósság és szülés esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a dolgozónak, aki 2018. szeptember óta dolgozik önkormányzati fenntartású bölcsődében közalkalmazottként (kisgyermeknevelő), jelenleg meddőségi központba jár kivizsgálásra, habituális vetélés miatt, és nőgyógyásza kérése, hogy 2025 októberétől az általa kiírt 4 hónapos táppénz alatt reproduktív életmódot folytasson otthonában, valamint járjon további kivizsgálásra, a 4 hónapos táppénz után pedig igényeljen fizetés nélküli szabadságot? Visszamehet táppénzre, amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt teherbe esik, majd igényelhet CSED-et a szülés előtt 28 nappal? Ebben az esetben jogosult igénybe venni a gyermek születése után a GYED-et?
2. cikk / 748 Baleset orvoshoz menet közben
Kérdés: Elismerhető úti balesetnek mindkét munkavállaló közúti balesete, amely 2025. június 18-án történt az alábbi körülmények között? Az egyik dolgozó munkaidőben rosszul lett, belázasodott, ezért elindult a háziorvosához, ahová a munkahelyi felettes engedélyével egy munkatársa is elkísérte, mert nagyon rossz állapotban volt. Útközben mindketten közúti balesetet szenvedtek és kórházba kerültek. Jelenleg már mindkét munkavállaló az otthonában gyógyul, de még keresőképtelenek, amely előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani.
3. cikk / 748 Táppénz mértéke
Kérdés: Milyen mértékű táppénzre lesz jogosult 2025. május 22-én kezdődő keresőképtelensége esetén az a munkavállaló, aki 2023. május 23-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, és kérésére 2024. január hónaptól a vezetőség engedélyezte, hogy minden hónapban 3 nap fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe, amelyet minden hónap elején – így a megbetegedés hónapjában is – igénybe vett? A dolgozó a 2025. évre járó betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló előző és jelenlegi munkaviszonya között 60 nap megszakítás van.
4. cikk / 748 Orvosi vizsgálat
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor a munkáltatónak el kell engednie a munkavállalót orvosi vizsgálatra, és milyen feltételekkel? Vannak olyan esetek, amikor a munkáltató megtagadhatja az engedélyt?
5. cikk / 748 Keresőképtelenségi igazolás továbbítása
Kérdés: Helyesen értelmezi a kifizetőhely a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdését, hogy a biztosított csak abban az esetben adhatja le a keresőképtelenségről szóló igazolását elektronikusan, ha ő is elektronikusan kapta meg az orvostól, amennyiben viszont az igazolás kiállítása papíralapon történt, akkor a papíralapú igazolást kell leadni? Mit jelent a kormányrendelet értelmében az elektronikus út: a papíralapú igazolás egyszerű beszkennelését, vagy azonosításra alkalmas, azaz bélyegzővel ellátott digitalizált dokumentumot?
6. cikk / 748 Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
7. cikk / 748 Ellátás keresőképtelenség kódjának módosulása esetén
Kérdés: Betegszabadságot vagy táppénzt kell folyósítani annak a munkavállalónak, aki 2025. február 19-től folyamatosan baleseti táppénzben részesült, majd május 26-tól „8”-as kóddal hozta az orvosi igazolást, tekintettel arra, hogy a balesetből kifolyólag meggyógyult, de egyéb más betegségei miatt továbbra is keresőképtelen?
8. cikk / 748 Szülés érettségi után
Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra a tanulói jogviszonya megszűnését követően az a várandós kismama, aki 2025 nyarán fejezi be középiskolai tanulmányait, és a szülés várható ideje 2025. december 5.? Miként változik a helyzet, ha a családi betéti társaságban kültagként személyesen közreműködik és jövedelmet szerez?
9. cikk / 748 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
10. cikk / 748 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
