Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...(távolléti díj), táppénzfizetés történt.Tekintettel arra, hogy az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló a keresőképtelensége idejére mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, attól függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tehát – alapesetben – nem kell megfizetnie a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ami azt is jelenti, hogy keresőképtelensége esetén nem lesz jogosult táppénzre. A nyugdíjas munkavállaló esetleges balesete esetén viszont jogosult lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
Részlet a válaszából: […] ...felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,– a beteg gyermek ápolása címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az arra jogosító életkort betölti.A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következőesetekben jár szabadság:a) keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a szülési szabadság tartamára;c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nemmentesül a pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alól, aGYES melletti jogviszonyában bekövetkező keresőképtelensége idejére ígytáppénzre jogosult. A nyugdíjjárulék megfizetésénél figyelemmel kell lenni ajárulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...is le kell vonni. Az új munkahely tehátnem jár el helyesen, ha ez utóbbi járulékot nem vonja le az érintettmunkavállalótól, aki keresőképtelensége esetén a járulékalapot képező jövedelmealapján táppénzre is jogosulttá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] ...49. § (1) bekezdése].Ugyancsak jól értelmezik tehát olvasóink, hogy 6 hónapon belül, pontosabbanfogalmazva addig, amíg a kismama a keresőképtelenség bekövetkezéséig nemrendelkezik a GYES melletti munkavégzéséből származó – az Eb-tv. 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...és milyen mértékben illetik meg a biztosított munkavállalót, az – a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt jogi feltételek (pl. keresőképtelenség) fennállása mellett – attól függ, hogy az érintett milyen (mértékű és alapú) egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíj mellett, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló is jogosult az Mt. 13. §-a szerint, a betegsége miatt fennálló keresőképtelenségének idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadságra. A betegszabadság idejére járó távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.