Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás

Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapjául szolgáló jövedelem és a keresőképtelenség tartamának időbeni közelítésével, ezzel új alapokra helyezésével az ellátások visszakövetelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Ápolási díjban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Hány napra jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2020-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában teljes munkaidőben, de közeli hozzátartozójának ápolása miatt munkaideje 2023. augusztus 1-jétől heti 20 órára csökkent, emiatt a munkabére is változott, így jelenlegi szerződés szerinti bére havi 320.000 forint? A munkavállaló 2023. október 2-től "8"-as keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...Ha ez évben még nem vett igénybe betegszabadságot, akkor a 15 munkanapra tekintettel táppénzre 2023. október 21-től válik jogosulttá, a keresőképtelensége időtartamára – az előzmény figyelembevételével – maximum egy évig. Az ápolási díjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Táppénzjogosultság

Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyában, annak kezdetétől jelenleg is biztosított, így erre a jogviszonyára tekintettel táppénzre jogosult. Táppénz a keresőképtelenségének tartamára jár, legfeljebb egy éven át, ha van ennyi, a keresőképtelensége első napját közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Ellátások elkülönítés esetén

Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
Részlet a válaszából: […] ...és munkahelyén megjelenni nem tud. Tehát a munkavállalót keresőképtelennek kell tekinteni. Mint keresőképtelen, táppénzre jogosult.A keresőképtelenség igazolására "7"-es kóddal csak abban az esetben kerülhet sor, ha a "karantén" a hatályos jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Utólag kifizetett munkabér elszámolása táppénzalapként

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a dolgozó március 11-től folyamatosan keresőképtelen, és a 2018. december 1. napjától megemelkedett munkabérét a munkáltató csak késedelmesen, 2019. február hónaptól utalta az elmaradt különbözettel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A munkavállaló keresőképtelensége 2019. március 11. napján vette kezdetét, ezért a 2019. február hónapban kifizetett, emelt összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzalapként is figyelembe kell venni.Az Eb-tv. 47. §-ának (2) bekezdése értelmében nem jár táppénz – többek között – a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg, hogy a baleseti táppénz összegének megállapításához mi az irányadó és mi a számítási időszak. Jelen esetben mind az irányadó, mind a számítási időszak a 2016. április 6-tól 2016. április 30-ig terjedő időtartam. Mivel ezen időtartamon belül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Baleset keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Részlet a válaszából: […]

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb egy éven át jár. A nyugdíjas dolgozó tehát nem válik ellátatlanná.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Ellátások keresőképtelenség esetén

Kérdés: Betegszabadságot vagy táppénzt kell számfejteni annak a munkavállalónak a részére, aki 2015 decemberében vált keresőképtelenné, de akkor még bérrel volt ellátva, ezért csak januárban vált jogosulttá az ellátásokra? Amennyiben a munkavállaló nem kapta volna meg a munkabérét, akkor a keresőképtelenség első napjától táppénzre lett volna jogosult, mert a 2015. évi betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. rendelkezése szerint a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Az Eb-tv. 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállaló táppénzre a betegszabadság kimerítését követően jogosult.Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem a következők szerint alakul.Amennyiben az anya veszélyeztetett terhesként, "9" kóddal válik keresőképtelenné, táppénzre a keresőképtelenség első napjától jogosult. Táppénzalapként – mivel sem a jogosultságát megelőző naptári évben, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.
1
2
3