Letiltás táppénzből

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a végrehajtási eljárás szempontjából két eltérő rendeltetésű kifizetési jogcímet különíthet el. Táppénzt mint a keresőképtelenség tartamára járó egészségbiztosítás pénzbeli ellátást, valamint az év közben ki nem adott szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...utóbbit a Tbj-tv. 25. §-ának előírása alapján a nyugellátás folyósításának a szünetelése miatt, ami egyben azt is jelenti, hogy keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult. A nyugdíjjárulék megfizetése révén pedig 0,5 százalékos nyugdíjnövelés illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságot annak rendeltetése, illetve aktualitása miatt a keresőképtelenséggel társítjuk, azonban a betegszabadság nem egészségbiztosítás pénzbeli ellátás, annak feltételeit nem az Eb-tv., hanem az Mt. szabályozza. Azt viszont, hogy ki minősül keresőképtelennek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...is le kell vonni. Az új munkahely tehátnem jár el helyesen, ha ez utóbbi járulékot nem vonja le az érintettmunkavállalótól, aki keresőképtelensége esetén a járulékalapot képező jövedelmealapján táppénzre is jogosulttá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...– az előírt nyomtatványon – kell bejelentenie a telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál.Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a GYED igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.