3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén
Kérdés:
Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
2. cikk / 3 Ügyvezetés táppénz és CSED alatt
Kérdés: A táppénz és a CSED folyósítása alatt elláthatja a feladatait egy kft. ügyvezetője, aki a társaság képviseletét munkaviszony mellett, megbízási jogviszonyban látja el, amiért díjazásban nem részesül? Az ügyvezető jelenleg veszélyeztetett terhesként táppénzes állományban van, majd a gyermek születése után igénybe szeretné venni a csecsemőgondozási díjat. A társaságnak alkalmazottja nincs.
3. cikk / 3 Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
