17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Nyugdíjas munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Dönthet úgy saját hatáskörében egy kft. ügyvezetője, hogy betegszabadságot fizet a nyugdíjas munkavállalója részére a Covid-fertőzés miatt "7"-es kóddal igazolt keresőképtelenség idejére, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas dolgozó táppénzre nem jogosult?
2. cikk / 17 Keresőképtelenség igazolása a veszélyhelyzet megszűnését követően
Kérdés: Továbbra is lehetőség van a keresőképtelenségről szóló igazolások elektronikus úton történő továbbítására, vagy kötelező az eredeti, papíralapú igazolás bemutatása?
3. cikk / 17 Járványügyi zárlat
Kérdés: Elszámolható 2021. február 26-ra szabadság a munkavállaló részére abban az esetben, ha ettől a naptól a kormányhivatal járványügyi zárlat alá helyezte? A munkavállaló a munkáltató beleegyezésével erre a napra szabadságot vett ki. A karanténkötelezettség lejárta után a háziorvos a március 1-jétől 5-ig tartó időszakra állította ki az orvosi igazolást "7"-es kóddal.
4. cikk / 17 Foglalkozási megbetegedés – Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
5. cikk / 17 Saját jogú nyugdíjas munkavállaló "7"-es kódú keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló a keresőképtelensége tartamára abban az esetben, ha az orvos "7"-es kóddal vette állományba, mert a házastársa elkapta a koronavírust, és így neki is karanténba kell vonulnia?
6. cikk / 17 Ügyvezető karanténban
Kérdés: Hogyan alakul egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének bejelentési és járulék-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha házi karanténba került a vírus miatt?
7. cikk / 17 Ellátások járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, akit a hatóság házi karanténra kötelez, illetve akit kórházi intézményben különítenek el a jelenlegi járványügyi helyzetben, függetlenül attól, hogy a betegség még nem mutatható ki nála? Ki tartja ilyenkor a biztosítottat keresőképtelen állományban, milyen igazolás fogadható el a keresőképtelenség igazolására otthoni vagy kórházi karantén esetén? Ha a dolgozó nem jogosult ellátásra, akkor fizethet a munkáltató betegszabadságot vagy távolléti díjat saját döntése szerint erre az időre?
8. cikk / 17 Ellátások elkülönítés esetén
Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
9. cikk / 17 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
10. cikk / 17 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
