20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Ápolási díjban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Hány napra jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2020-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában teljes munkaidőben, de közeli hozzátartozójának ápolása miatt munkaideje 2023. augusztus 1-jétől heti 20 órára csökkent, emiatt a munkabére is változott, így jelenlegi szerződés szerinti bére havi 320.000 forint? A munkavállaló 2023. október 2-től "8"-as keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényelt.
2. cikk / 20 GYÁP egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén
Kérdés: Hány nap gyermekápolási tápénzre lesz jogosult az egyidejűleg fennálló két jogviszonnyal rendelkező biztosított, ha az "A" munkáltatónál 2018. február 1-jétől, a "B" munkáltatónál 2023. május 2-től dolgozik munkaviszony keretében, és a 2020. február 5-én született gyermeke betegsége miatt 2023. szeptember 11-től keresőképtelen? Az érintett az "A" munkáltatónál 2023. március 20-tól 31-ig 12 nap, május 8-tól 23-ig 16 nap gyermekápolási táppénzt már igénybe vett. A biztosított egyedülállóként neveli a gyermekét.
3. cikk / 20 Gyermekápolás időtartama
Kérdés:
Fegyveres szervek hivatásos szolgálati állományába tartozó szülő 8 éves gyermeke fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményi tartózkodása tartamára nem részesült gyermekápolás jogcímen egészségügyi szabadságban, mert gyermekével egy éven belüli időtartamban már 14 napig keresőképtelen állományban volt. A dolgozó álláspontja szerint azonban a Hszt. két különböző jogcímen is biztosít egészségügyi szabadságot, ezért két jogcímen is megilleti 14-14, mindösszesen 28 naptári nap.
4. cikk / 20 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége
Kérdés: Melyek a lényeges eltérési pontok a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége idejére megállapított egészségügyi szabadság és az egyéb biztosítottakat megillető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében folyósított táppénzellátás között?
5. cikk / 20 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Hány napra folyósítható az egyedülálló anya részére a gyermekápolási táppénz a 2009. szeptember 22-én született gyermekére tekintettel, ha az orvosi igazolás szerint a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség 2021. szeptember 14-től szeptember 24-ig tart? Az édesanya 2021. március 18-tól március 26-ig 5 napra már részesült gyermekápolási táppénzben.
6. cikk / 20 Ellátás gyermek betegsége esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
7. cikk / 20 GYÁP otthoni munkavégzés esetén
Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2020. március közepétől a veszélyhelyzet miatt otthonából dolgozik, és munkáltatója felé jelezte, hogy négyéves gyermeke betegsége miatt 2020. május 18-tól nem tudja ellátni a munkáját? A házi gyermekorvos a gyermek ápolására hivatkozással a keresőképtelenségét 2020. május 18-tól május 29-ig igazolta. Az igazolást a dolgozó postai úton eljuttatta a kifizetőhelyhez.
8. cikk / 20 Válófélben lévő szülők gyermekápolási táppénze
Kérdés: Figyelembe kell venni az apa által igényelt táppénzes napokat abban az esetben, ha a dolgozó a 2009. március 5-én született gyermeke betegsége miatt gyermekápolásitáppénz-igényt nyújtott be a 2018. október 8-tól 26-ig tartó időtartamra, és ugyanezen gyermekre tekintettel az apa május hónapban már igénybe vett 5 táppénzes napot, azonban júliusban elköltözött a közös lakásból, és időközben már a válókereset is benyújtásra került? Hány nap gyermekápolási táppénzre jogosult ebben az esetben az egyedülálló édesanya?
9. cikk / 20 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
10. cikk / 20 Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
