23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
2. cikk / 23 Szülés GYES alatt
Kérdés: Kaphatja továbbra is a GYES-t az az édesanya, aki a 2014. november 19-én született gyermekével TGYÁS-on, majd GYED-en volt, jelenleg GYES-en van, ami mellett visszament dolgozni, és most az összegyűlt szabadságait tölti, majd elmegy táppénzre, mert veszélyeztetett terhes? Mi lesz a táppénz és a második gyermekre tekintettel járó CSED és GYED alapja? A második gyermek születése után az édesanya kaphatja továbbra is a GYES-t a CSED, illetve a GYED mellett?
3. cikk / 23 GYED után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?
4. cikk / 23 CSED alapja második gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
5. cikk / 23 Táppénz alapja GYED-ben részesülő munkavállaló esetén
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja és hány napra lesz jogosult az ellátásra az az édesanya, aki 2007. október 30-tól áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2010. április 29-től 2012. május 13-ig az első gyermeke után TGYÁS-ban, majd GYES-ben részesült, 2012. május 14-től 2012. december 25-ig veszélyeztetett terhes volt, valamint a második gyermeke után 2012. december 26-tól 2014. december 26-ig TGYÁS-t kapott, és GYED-re jogosult, de a GYED folyósítása mellett 2014. július 1-jétől munkába állt, július 1-2-ig fizetett szabadságát veszi igénybe, 2014. július 3-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és táppénzt igényel?
6. cikk / 23 Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
7. cikk / 23 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
8. cikk / 23 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés:
Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?
9. cikk / 23 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
10. cikk / 23 TGYÁS- és GYED-jogosultság
Kérdés: Keresőtevékenységnek minősül-e, tehát korlátozza-e a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED-jogosultságot, ha egy biztosításközvetítési tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó a korábban megkötött és folyamatosan fennálló biztosítások után bevételre számíthat abban az időszakban is, amikorra igényelni szeretné az ellátásokat, annak ellenére, hogy a tevékenységét személyesen nem folytatja? Jogosult lesz-e táppénzre ugyanez a vállalkozó, aki egyúttal mezőgazdasági őstermelő is, akinél a betakarítást alvállalkozó végzi, viszont a terményértékesítésből szintén bevétele várható, amelynek realizálódása az ellátások folyósításának időszakára esik?