24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nők számára 40 év jogosultság idő után járó kedvezményes nyugdíj megállapítása során az az időszak, amikor a munkavállaló munkaviszonya fennáll ugyan, de munkaköre ellátására egészségügyi okból alkalmatlan, így nem dolgozik, és nem kap díjazást erre az időszakra?
2. cikk / 24 Keresőképtelen munkavállaló járulékfizetési alsó határa
Kérdés:
Meg kell fizetni a keresőképtelen munkavállaló után a minimumjárulékot abban az esetben, ha a munkáltatónak tudomása van róla, hogy a munkavállaló tartósan beteg, keresőképtelensége folyamatos, azonban az orvosi igazolást nem tudja leadni teljes hónapot lefedve, mert a háziorvos nem állította ki a bérszámfejtésig?
3. cikk / 24 Járványügyi zárlat
Kérdés: Elszámolható 2021. február 26-ra szabadság a munkavállaló részére abban az esetben, ha ettől a naptól a kormányhivatal járványügyi zárlat alá helyezte? A munkavállaló a munkáltató beleegyezésével erre a napra szabadságot vett ki. A karanténkötelezettség lejárta után a háziorvos a március 1-jétől 5-ig tartó időszakra állította ki az orvosi igazolást "7"-es kóddal.
4. cikk / 24 Táppénz többes jogviszonyban
Kérdés: Elláthatja a munkáját távmunkában a részmunkaidős mellékállásában az a munkavállaló, aki a főállásában jelenleg 100 százalékos táppénzt kap, mert egészségügyi dolgozóként elkapta a koronavírust?
5. cikk / 24 Ügyvezető karanténban
Kérdés: Hogyan alakul egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének bejelentési és járulék-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha házi karanténba került a vírus miatt?
6. cikk / 24 Ellátások járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, akit a hatóság házi karanténra kötelez, illetve akit kórházi intézményben különítenek el a jelenlegi járványügyi helyzetben, függetlenül attól, hogy a betegség még nem mutatható ki nála? Ki tartja ilyenkor a biztosítottat keresőképtelen állományban, milyen igazolás fogadható el a keresőképtelenség igazolására otthoni vagy kórházi karantén esetén? Ha a dolgozó nem jogosult ellátásra, akkor fizethet a munkáltató betegszabadságot vagy távolléti díjat saját döntése szerint erre az időre?
7. cikk / 24 Keresőképtelenség igazolása többes jogviszonyban
Kérdés: Számfejthető a betegszabadság, illetve a táppénz a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás másolata alapján abban az esetben, ha a munkavállalónak két biztosítási jogviszonya van, és az egyikben már megtörtént a számfejtés az eredeti bizonylat alapján? A dolgozó 2017. július 3-tól napi 6 órában dolgozik az egyik munkahelyén, ahol már megtörtént a számfejtés, 2019. január 7-től pedig napi két órában a másik munkaviszonyában.
8. cikk / 24 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
9. cikk / 24 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
10. cikk / 24 Munkavégzés táppénz folyósítása alatt
Kérdés: Létesíthet új munkaviszonyt, illetve dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatottként egy másik munkáltatónál másik munkakörben az a munkavállaló, aki a főállásában keresőképtelen "9"-es kóddal a veszélyeztetett terhessége miatt? Tiltja bármilyen jogszabály ezt a megoldást?
