14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Diákok keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
2. cikk / 14 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés:
Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
3. cikk / 14 Letiltás táppénzből
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
4. cikk / 14 Biztosítási jogviszony igazolása
Kérdés: Milyen módon és milyen igazolással tudja a munkavállaló igazolni a biztosítási jog-viszonyát külföldi munkavégzést követően, illetve abban az esetben, ha Magyarországon dolgozott ugyan, de a társadalombiztosítási igazolványa elkallódott, és annak beszerzése, pótlása nehézkes? Amennyiben az illetékes hatóság kiállítja az igazolást, a társadalombiztosítási kifizetőhely figyelembe veheti a biztosítási jogviszonyt keresőképtelenség esetén a táppénz mértéke, illetve az alap és a jogosultsági idő megállapításához?
5. cikk / 14 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
6. cikk / 14 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzésével kapcsolatban 4 óra ledolgozott munkaidő után baleset ér, a munkáját tovább folytatni nem tudja, és az orvos még azon a napon keresőképtelen állományba veszi? Helyes az az eljárás, ha a baleset napjára 8 óra táppénzt folyósítanak, a ledolgozott munkaidőt pedig göngyölik, és figyelembe veszik a munkaidőkeret munkaidejének számítása során? Mi szabályozza pontosan, hogy hány óra munkavégzést kell egész napnak tekinteni?
7. cikk / 14 Ellátás üzemi baleset kivizsgálása előtt
Kérdés: Hogyan járjon el a társadalombiztosítási kifizetőhely ügyintézője abban az esetben, ha a munkavédelmi ügyintéző még nem vizsgálta ki a 2017. május 27-én bekövetkezett munkabaleset üzemiségét azzal az indokkal, hogy a dolgozót még nem tudta meghallgatni? A baleset után a mentők kórházba szállították a munkavállalót, ahol 2017. június 5-ig részesült ellátásban, június 6-tól továbbra is fekvőbeteg, de már a háziorvos tartja keresőképtelen állományban. Az orvosi igazolásokon a keresőképtelenség kódja 4-es, de a kivizsgálás hiányában a baleseti táppénz nem folyósítható.
8. cikk / 14 Keresőképtelenséggel nem járó üzemi baleset
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló üzemi balesetet szenvedett, de nem került keresőképtelen állományba? Milyen kötelezettsége van a társadalombiztosítási kifizetőhelynek ebben az esetben?
9. cikk / 14 Átlagkereset számítása
Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
10. cikk / 14 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?