Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...(távolléti díj), táppénzfizetés történt.Tekintettel arra, hogy az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló a keresőképtelensége idejére mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, attól függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tehát – alapesetben – nem kell megfizetnie a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ami azt is jelenti, hogy keresőképtelensége esetén nem lesz jogosult táppénzre. A nyugdíjas munkavállaló esetleges balesete esetén viszont jogosult lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
Részlet a válaszából: […] ...felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,– a beteg gyermek ápolása címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...is le kell vonni. Az új munkahely tehátnem jár el helyesen, ha ez utóbbi járulékot nem vonja le az érintettmunkavállalótól, aki keresőképtelensége esetén a járulékalapot képező jövedelmealapján táppénzre is jogosulttá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...– az előírt nyomtatványon – kell bejelentenie a telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál.Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a GYED igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...és milyen mértékben illetik meg a biztosított munkavállalót, az – a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt jogi feltételek (pl. keresőképtelenség) fennállása mellett – attól függ, hogy az érintett milyen (mértékű és alapú) egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.