10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén
Kérdés:
Heti 36 órás munkavállaló "9"-es kódú táppénzt szeretne igénybe venni. Párhuzamosan felnőttképzésben vesz részt, szakképzési munkaszerződéssel dolgozik részmunkaidőben. Folytatni szeretné az iskolát és a munkáját, ezért ebben a jogviszonyban nem igényelne táppénzt. A kamara szerint szüneteltetni kell a tanulmányait. Nem teheti meg, hogy egyik jogviszonyában táppénzen van, a másikban viszont dolgozik? A szülés várható időpontja 2024. május 30., addig éppen befejeződik az iskola, és a vizsgák is lezárulnak.
2. cikk / 10 Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Helyesen számolta ki a munkáltató az 1984-ben született munkavállaló részére járó 107 munkanap szabadságot abban az esetben, ha három gyereket szült, 2016. november 13-án, 2019. március 22-én és 2020. október 27. napokon, mindhárom esetben a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságot és a CSED-et, majd GYED-ben, illetve GYES-ben részesült? A munkavállaló 2016-ban nem vett ki szabadságot, és 2022. október 28-án, a harmadik gyermeke 2. életévének betöltése után vissza kíván térni a munkába. Megtagadható a szabadságok kiadása akkor, ha a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, így a munkáltató csak utólag szerzett tudomást a harmadik gyermek születéséről?
3. cikk / 10 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
4. cikk / 10 Speciális foglalkoztatási formák
Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
5. cikk / 10 Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje
Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
6. cikk / 10 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája
Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
7. cikk / 10 Felmondási tilalom GYES ideje alatt
Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
8. cikk / 10 Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje
Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
9. cikk / 10 Munkaidőkeret megállapítása
Kérdés: Egy kft. kávézót üzemeltet, amelynek nyitvatartási ideje 09.30-21.00 óráig tart. Két alkalmazott dolgozik váltva, két nap munka után két nap szabad. A munkáltató munkaidőkeret-szerződést kötött az alkalmazottakkal (kéthavi munkaidő alapján, tehát pl. 2005. február 1-jétől március 31-éig: 20+23 munkanap x 8 óra = 344 órára). Helyesen számolja-e a munkaidőkeret-szerződésben az órák számát a munkáltató, és mit kell tartalmaznia ebben az esetben a munkaszerződésnek, illetve a munkaidőkeret-szerződésnek?
10. cikk / 10 Rendészek munkarendje
Kérdés: Egy kft. 3 fő rendészt szeretne alkalmazni úgy, hogy 24 óránként váltják egymást, megszakítás nélküli munkarendben. 3 fő alkalmazásával, valamint a törvények pontos betartásával megvalósítható-e ez? Milyen munkaidőkeretet érdemes alkalmazni ebben az esetben? Milyen juttatásokat kell fizetni a dolgozók részére?