5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
2. cikk / 5 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Valóban nem kell megszüntetnie a biztosítási jogviszonyát egy kft. munkaviszonyban álló tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha jelenleg szolgálati járandóságban részesül, de hamarosan eléri a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időt, és azt tervezi, hogy nem várja meg a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (64 év) betöltését, hanem igénybe veszi a kedvezményes ellátást?
3. cikk / 5 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
4. cikk / 5 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
5. cikk / 5 1954-ben született igénylő ellátásai
Kérdés: Kérhet-e visszamenőleg valamilyen kártérítést a nyugdíj-biztosítási szakigazgatási szervtől az az 1954-ben született igénylő, aki csak 2012. január 1-jétől, a munkaügyi bíróság határozata alapján vált jogosulttá korhatár előtti ellátásra annak ellenére, hogy már 2011 júliusában betöltötte az előrehozott öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges életkort, és 3 év korkedvezmény beszámításával 42 év szolgálati időt szerzett? A munkaügyi perre a korkedvezmény elismeréséhez volt szükség, amelynek lezárásáig a jogviszony megszüntetésére nem került sor. Milyen hátrányok érhetik azért, mert nem az előrehozott öregségi nyugdíja alakult át korhatár előtti ellátássá?