Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

21 cikk rendezése:

1. cikk / 21 Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

2. cikk / 21 Főállású kisadózó szolgálati ideje

Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

3. cikk / 21 Járuléktartozást felhalmozó bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára egy 1961. október 13-án született munkavállaló, aki már rendelkezik a szükséges jogosultsági idővel, de az utolsó 10 évben egy olyan betéti társaság beltagjaként áll munkaviszonyban, amely jelentős járuléktartozást halmozott fel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

4. cikk / 21 Passzív GYES figyelembevétele jogosultsági időként

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív GYES időtartama?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

5. cikk / 21 Megállapodás hiányzó szolgálati időre

Kérdés: Valóban megfizetheti egy összegben a nyugdíjjárulékot a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében az a nő, aki szerette volna igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat, de a kérelmét elutasították, mert nem szerezte meg a szükséges 40 év szolgálati időt az ellátáshoz? Az életkora miatt nem talál munkát, így nem valószínű, hogy további szolgálati időt tud szerezni.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

6. cikk / 21 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja

Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

7. cikk / 21 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

8. cikk / 21 Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

9. cikk / 21 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.