26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
2. cikk / 26 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?
3. cikk / 26 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
4. cikk / 26 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
5. cikk / 26 Szabadságnapok korrigálása keresőképtelenség esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha az adott évben a keresőképtelenség 31. napja után már az első naptól csökkenti a szabadnapok számát, vagy az eljárást sérelmező munkavállalók álláspontja a helyes, amely szerint csak a 31. naptól kell korrigálni a szabadságnapok számát?
6. cikk / 26 Szabadság hosszú távú táppénz lejárta után
Kérdés: Hogyan alakul a szabadsága 2012-ben és 2013-ban annak az 59 éves férfinak, aki 2012. május 31-től 2012. június 20-ig betegszabadságon, 2012. június 21-től 2013. június 20-ig pedig táppénzen volt?
7. cikk / 26 Hosszú ideig keresőképtelen munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Hány napra illeti meg a szabadságmegváltás azt a munkavállalót, akinek az éves alapszabadsága 30 nap, 2012. június 13-tól keresőképtelen volt, és a 15 nap betegszabadság igénybevétele után július 4-től táppénzben részesült, október 15-én keresőképesnek nyilvánították, és ezen a napon felmondott, felmondási időt nem töltött le? A munkavállaló 2012-ben nem vett igénybe szabadságot. Valóban nem jár szabadság a keresőképtelenség 30 napot meghaladó részére?
8. cikk / 26 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Munkába állása után hány nap szabadságra lesz jogosult egy 1982. december 13-án született munkavállaló, aki eddig fizetés nélküli szabadságon volt 2009. május 27-én született gyermekével, és 2012. május végén visszamegy dolgozni a munkáltatójához, ahol 2006 augusztusa óta dolgozik?
9. cikk / 26 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadságának megosztása
Kérdés: Köthet-e olyan megállapodást a munkavállaló a munkáltatóval, hogy a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadsága idején felhalmozódott nagy mennyiségű rendes szabadságának csak egy részét veszi ki a munkába állását megelőzően, a többit pedig majd egy későbbi időpontban? A munkavállaló 2012 elején kíván visszamenni dolgozni, és ezt a szándékát már szóban és írásban is közölte a munkáltatójával. Okozhat-e valamilyen hátrányt a munkavállaló részére egy ilyen jellegű megállapodás?
10. cikk / 26 GYES mellett dolgozó munkavállaló szabadsága
Kérdés: Mennyi szabadság jár 2011-re annak a kismamának, aki októbertől GYES mellett dolgozik?
