Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó alól), illetve, ha kisadózásra vált, akkor (feltéve, hogy egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű) a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának f) alpontja alapján csak havi 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett.(Kéziratzárás: 2020. 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság korábbi könyvelője, amikor az elmúlt években nullásan adta le a havi '08-as bevallást annak ellenére, hogy az ügyvezetést végző beltag nem munkaviszonyban végzi a tevékenységét a cégben? Az előző könyvelő arra hivatkozott, hogy az érintett tag egyéni vállalkozóként megfizette a magasabb összegű – havi 75 ezer forintos – tételes adót, az új könyvelő szerint azonban ez így nem helyes. Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– a Tbj-tv., illetve a Szocho-tv. erre vonatkozó rendelkezése hiányában – semmilyen formában nem érinti.Ellenben kisadózóként – a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében – biztosított társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a járulék – noha az egyéni járulék a biztosítottat terheli – összegének megállapítása, biztosítottól való levonása, bevallása és megfizetése a foglalkoztató feladata, illetve felelőssége, tehát alap-esetben ennek elmulasztásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.E rendelkezés következtében a megbízási szerződéssel foglalkoztatott külső munkatársak, továbbá az alkalmi jelleggel szórólapot terjesztő diákok is – feltéve, hogy velük ugyancsak megbízási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.