13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 CSED és ösztöndíj egyidejű folyósítása
Kérdés: Folyósítható egyidejűleg az ösztöndíj és a CSED annak a kismamának, aki 2018. február 1-je óta dolgozik munkaviszonyban tudományos főmunkatársként, oktató-kutató? A foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet. A munkavállaló 2024. április 6-ra várja első gyermekét, 2024. április 1-jétől CSED-et kíván igényelni, de még a várandóssága előtt megpályázott egy ösztöndíjat, amelyet elnyert, és amelynek folyósítása fedi a CSED időtartamát is. A "kutatási ösztöndíj" jogcímen folyósított díjazás szüneteltetésére vagy halasztására nincs lehetőség. Keresőtevékenységnek számít, és így kizárja a csecsemőgondozási díj folyósítását az ösztöndíj?
2. cikk / 13 Kisadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultsága
Kérdés: Egy kismama, aki munkaviszonyban áll, és veszélyeztetett terhesként táppénzben részesül, munkaviszonya mellett kisadózói tevékenységet folytat. A kérdésem, hogy kisadózóként jogosult-e táppénzre? Amennyiben igen, akkor miként alakulhat az egyéni vállalkozói bevétele?
3. cikk / 13 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
4. cikk / 13 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
5. cikk / 13 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
6. cikk / 13 CSED-jogosultság két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re az a kismama, aki 2018. február 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként volt biztosított, és emellett 2020. október 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített? A munkaviszony létesítése miatt a kisadózóként fennálló biztosítás a törvény erejénél fogva megszűnt, és 2020. október 25-én megszületett a gyermeke?
7. cikk / 13 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Kell-e új ügyvezetőt választania a vállalkozásnak abban az esetben, ha a teendőket jelenleg ellátó nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózó társas vállalkozó tag rövid időn belül CSED-re válik jogosulttá?
8. cikk / 13 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?
9. cikk / 13 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
10. cikk / 13 Kisadózó vállalkozó jogállása
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és ez idő alatt hozta létre a vállalkozását? A havi 25 ezer vagy a havi 50 ezer forint összegű tételes adót kell megfizetni a GYED, illetve annak lejártát követően a GYES folyósításának ideje alatt?