123 cikk rendezése:
1. cikk / 123 Gyermektartásdíj levonása bíróság által megítélt, elmaradt munkabérből
Kérdés: A bíróság ítéletében arról rendelkezett, hogy az elvégzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó, azonban a munkáltató által kifizetni elmulasztott összeget és az arra eső kamatot a munkáltató fizesse meg a munkavállaló részére. A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, munkáltatói levonás útján. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kifizetett összegből, illetve a kamatból a munkáltatónak kell gyermektartásdíjat vonni ebben az esetben?
2. cikk / 123 Anyasági ellátás külföldön élő gyermek után
Kérdés: Hogyan lehet jogosult a magyarországi anyasági pótlékra egy Kanadában élő édesanya az újszülött gyermeke után? A gyermek édesapja kanadai állampolgár, az anya magyar állampolgársággal is rendelkezik, és a gyermeket szeretnék magyar állampolgárként is anyakönyveztetni. Mi a teendő ebben az esetben?
3. cikk / 123 Magánszemély által adott kölcsön kamata
Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül a kamat, és milyen közterhet kell megfizetni utána abban az esetben, ha egy kft. munkavállalója kölcsönt nyújt a cégnek, és a megállapodásban szerepel a kamat mértéke is? Hol kell szerepeltetni ezt az összeget a ’08-as bevallás „M” lapján? Helyesen értelmezi a kifizető, hogy ez nem kamatjövedelemnek minősül, mert nem hitelintézet által nyújtott összeg?
4. cikk / 123 Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
5. cikk / 123 Munkabérelőleg elengedése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha el kívánja engedni a munkavállalója részére 2025. január hónapban 6 havi visszafizetési megállapodás alapján folyósított 400.000 forint összegű munkabérelőleg 4 havi részletét? A munkavállaló február hónapban súlyos beteg lett, táppénzben részesül, állapota válságos. Van valamilyen különbség az eljárásban a munkavállaló halála után elengedett tartozás esetén?
6. cikk / 123 Nyugdíj összege utólag bevallott juttatás esetén
Kérdés: Változtat a nyugdíj összegén, ha a nyugdíjazás után a volt munkáltató módosította az adóbevallást a pénzben kifizetett szabadságmegváltás miatt?
7. cikk / 123 Bíróság által megítélt díjazás
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
8. cikk / 123 Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben
Kérdés: Milyen esetekben kell bejelentést tennie a kifizetőhelynek, illetve be kell jelenteni a munkáltató székhelyének és bankszámlaszámának változását, ha egyébként minden más változatlan marad? Amennyiben igen, hogyan kell megtenni ezt a bejelentést?
9. cikk / 123 Kamat szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a 2023. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra kifizetett kamatból abban az esetben, ha egy kft.-tulajdonos közeli hozzátartozója 2022-ben nagyobb összegű kölcsönt adott a cégnek, amely után a jogszabályokban előírt kamatot fizeti a kft., vagy csak a 2023. július 1. után nyújtott kölcsönök esetében kell levonni a közterhet?
10. cikk / 123 Letiltás mértéke
Kérdés: Jogosult a munkáltató a munkabér 33 százalékát lényegesen meghaladó összeget levonni a munkavállaló béréből annak ellenére, hogy a végrehajtó felhívásában csak a bér 33 százaléka szerepel? Helyesen járt el a munkáltató, ha korlátozás nélkül végrehajtotta a bér 200 ezer forint feletti részét a Vht. 63. §-ára hivatkozással, vagy ez az eljárás csak több letiltás esetén alkalmazható?
