22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Kölcsön kamata
Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
2. cikk / 22 Kamatkedvezmény jövedelemváltozása
Kérdés: Hogyan változik a kamatkedvezményből származó jövedelem adózása 2019-ben annak kft.-tagnak az esetében, aki a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkezik a cégben, társas vállalkozóként működik közre a vállalkozás tevékenységében, egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, és 2018-ban kamatmentes kölcsönt igényelt és kapott a kft.-ből?
3. cikk / 22 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt értékesített tárgyi eszköz
Kérdés: Milyen jövedelemmegállapítási szabályok vonatkoznak egy egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra abban az esetben, ha 2015 óta folyamatosan szünetelteti a tevékenységét, és a vállalkozásban 100 százalékban elszámolt tehergépjárművét ez idő alatt, 2017-ben értékesítette? Az szja-kötelezettségen felül terheli egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is a jövedelmet? Amennyiben igen, akkor alkalmazható a 82 százalékos adóalapszabály?
4. cikk / 22 Munkavállaló részére nyújtott kölcsön
Kérdés: Milyen feltételekkel adhat nagyobb összegű kölcsönt a munkáltató a saját munkavállalójának? A kölcsön összegét három év alatt kellene a dolgozónak visszafizetnie.
5. cikk / 22 Elmaradt munkabér és kamatai
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
6. cikk / 22 Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások
Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
7. cikk / 22 Kártérítés késedelmi kamatának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
8. cikk / 22 Hat hónapon túli munkabérelőleg
Kérdés: A munkavállalót vagy a munkáltatót terheli a 16 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkáltató 6 hónapon túli munkabérelőleget ad a munkavállaló részére? Keletkezik ehofizetési kötelezettség ez után a kifizetés után?
9. cikk / 22 Kamatjövedelem közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kamatjövedelem után?
10. cikk / 22 Követelés értékesítésének közterhei
Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
