Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az említett személy egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag legyen, de további jogi akadály nincs, tehát a betéti társaság kültagjaként például minden további nélkül működhet.A kérdésben említett további szempont a rokkantsági ellátásra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...fentiek alapján biztosított beltag jogosulttá válik az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira, amennyiben viszont a kültag nem lesz biztosított, magyarországi tartózkodása idején az esetleges egészségügyi ellátásokért fizetnie kell.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei

Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy be kell küldeni az ügyvezető beltagra vonatkozóan a 12T1041-es bejelentőlapot, melyen a 1451 jogviszonykódot (társas vállalkozó) kell bejelölni. A 1208-as bevallást 23-as jogcímkód (munkabérrel ellátatlanság oka: gyermekgondozási segély)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékai

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz kedvező lehet, ugyanis a mezőgazdasági őstermelő aTbj-tv. 5. § (1) bekezdésének i) pontja alapján csak akkor tartozik az egyébfeltételek fennállása esetén is biztosítási kötelezettség alá, ha semmilyenegyéb jogcímen – a bedolgozói, megbízási, egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóután a társas vállalkozás havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] ...11százalék egészségügyi hozzájárulást kell lerónia az adóköteles juttatás után.Az első lehetőség, hogy a betéti társaság és kültagjamegbízási szerződést köt. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az érintette tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

GYES-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság tagjait (akár beltag, akár kültag) akkorkell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásosjogviszonyban teszi.Amennyiben ez utóbbi megoldást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Jogi személy beltag járulékai

Kérdés: Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Természetes személy tag híján ebben a betéti társaságban tagsági jogviszonyban megvalósuló személyes közreműködésről, tehát társas vállalkozóról nem lehet szó, ami az egyéb feltételek bekövetkezése esetén járulékfizetési kötelezettséget keletkeztethetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Végelszámoló beltag biztosítása

Kérdés: Bt. végelszámolással szűnik meg, a végelszámoló a bt. beltagja. Meddig áll fenn a biztosítás, és meddig a járulékfizetési kötelezettség? Ugyanezen bt. kültagja táppénzben részesül, a táppénz folyósításának megszűnésével hogyan alakul az ő biztosítása?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 4. § d) pontja szerint a betéti társaság bel- és kültagja társas vállalkozónak minősül, amennyiben a társaság tevékenységében – nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében – ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszony)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.