3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
2. cikk / 3 Külföldi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében
Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?
3. cikk / 3 EMMA-bejelentés teljesítése
Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.