8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
2. cikk / 8 Szlovák állampolgár szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Jogosult a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítésére a munkáltató a 2021. október 1-jén belépett munkavállalója után abban az esetben, ha az érintett már 6 hónapja – a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelemmel járó – megbízási jogviszonyban állt új munkaadójánál? Amennyiben fennáll a jogosultság, akadálya a kedvezmény igénybevételének, ha az újonnan felvett munkavállaló szlovák állampolgár?
3. cikk / 8 Izraeli állampolgárságú tag
Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
4. cikk / 8 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
5. cikk / 8 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
6. cikk / 8 Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott román munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Érvényes-e a munkaviszonya annak a román munkavállalónak, akinek lejárt a munkavállalási engedélye, és azt gondolta, hogy nem kell meghosszabbítani, mivel Románia már uniós tagállam, ezért tovább dolgozott úgy, hogy nem volt engedélye? Milyen szankciókra számíthat a munkavállaló, illetve a munkáltató?
7. cikk / 8 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
8. cikk / 8 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?