7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
2. cikk / 7 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
3. cikk / 7 Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei
Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
4. cikk / 7 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
5. cikk / 7 Macedón állampolgár közterhei
Kérdés:
Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?
6. cikk / 7 Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
7. cikk / 7 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?