11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Izraeli állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
2. cikk / 11 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
3. cikk / 11 Izraeli állampolgárságú nyugdíjas ügyvezetők
Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy magyar társaság külföldi ügyvezetői után, akik Izraelben nyugellátásban részesülnek, a társaság ügyvezetését pedig megbízási szerződés alapján látják el, és díjazásban nem részesülnek?
4. cikk / 11 Német ügyvezető közterhei
Kérdés: Milyen egyéni járulék, illetve személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett egy megbízási jogviszony keretében ügyvezetői tevékenységet végző német állampolgár, aki Németországban munkaviszony keretében végez munkát? Az ügyvezető díjazása a minimálbér összegének többszöröse.
5. cikk / 11 Izraeli állampolgárságú ügyvezető közterhei
Kérdés: Hogyan fizethető ki a minimálbért jóval meghaladó jövedelem egy izraeli tulajdonban álló, Magyarországon bejegyzett zrt. izraeli állampolgárságú vezérigazgatója részére? A vezérigazgató ingázik a két ország között, hétköznap Magyarországon van, ahol lakást bérelnek a számára, hétvégén pedig hazautazik, megbízatása határozatlan időre szól. Milyen jogviszonyban lehet foglalkoztatni az ügyvezetőt, és mindenképpen biztosítottá válik-e a magyar jogviszonya alapján? Kell-e adószámot és taj-számot kérni a számára? Hogyan változna a helyzet, ha Izraelben lenne egy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya?
6. cikk / 11 Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
7. cikk / 11 Japán állampolgárságú ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?
8. cikk / 11 Izraeli állampolgárságú kft. tag jogviszonya
Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?
9. cikk / 11 Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
10. cikk / 11 Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei
Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
