Amerikai állampolgár részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Magyarországon kell megfizetnie a közterheket egy kulturális verseny amerikai illetőségű magánszemély zsűritagja részére járó juttatás után abban az esetben, ha a magánszemélynek Amerikában nincs vállalkozása, és a díjazását a magyar bankszámlájára kapja forintban? Minősíthető művészeti tevékenységnek a zsűrizés, vagy önálló tevékenységként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű zsűritag Magyarországon kifejtett tevékenységének körülményeire, így általánosságban véve az mondható el, hogy a külföldi szakértők, ha hazánkba utaznak, elmondják, előadják meglátásaikat, véleményüket, és jellemzően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Romániai munkaviszony beszámítása köztisztviselő besorolásánál

Kérdés: Figyelembe vehető-e a közszolgálati jogviszonyban ügykezelő munkakörben foglalkoztatott személy besorolásánál a Romániában eltöltött munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 7. § (1) bekezdés értelmében közszolgálati jogviszonybüntetlen előéletű, cselekvőképes – 10. § (4)-(7) bekezdésében, a 10/A. (7)bekezdésében foglaltak, valamint ügykezelői feladatkör kivételével -közigazgatási versenyvizsgával és legalább középiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...egyike sem rendelkezett 50 százalékot meghaladótulajdoni részesedéssel, jogállásukat a főszabály szerint kell megállapítani.A két külföldiügyvezetőnek nincs munkaszerződése, megbízási díjban nem részesült, így velükkapcsolatban járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.