Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályait kell alkalmazni, és adott esetben jelzi, hogy mely időpontig és milyen feltételekkel. Ez azt jelenti, hogy ha a kérdésbeli külföldi személy részére az illetékes ang-liai hatóság kiadta az A1 jelű igazolást, akkor annak érvényességi ideje alatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya

Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelem­adót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 56/A. §-ában megfogalmazott különös szabályokra is, mely szerint a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyteniszbérlet, idetartozik az autópálya-bérlet vagy -jegy, telefonszolgáltatásigénybevétele, a cégautó magáncélú használata, külföldi üdülés stb. Az adóköteles természetbeni juttatás terheit nem a dolgozó,hanem a munkáltató viseli, ezért azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képezőjövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőlegkülföldi illetőségű más személytől szerez.III. Végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...számítógép, számítástechnikai eszköz vásárlása alapján él azadókedvezménnyel. Nem kérhetnek adóhatósági megállapítást a külföldiek, és akülföldről adóköteles jövedelmet szerzők sem.Nem kérheti az adóhatósági megállapítást az, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...elmondhatjuk, hogy külföldi munkavállaló foglalkoztatása esetén az adó- és járulékfizetési kötelezettség elbírálása csak különös differenciálással végezhető el helyesen. A mérvadó tények között találhatjuk azt, hogy milyen munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.