Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...és meg kell utána fizetni a társadalombiztosítással összefüggő közterheket.A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítási jogviszonyban álló személyek után szintén teljesítenie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...Svájcban létesít munkaviszonyt. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól rá a biztosítás hatálya is ebben az országban terjed ki.A külföldi (EGT-tagállamban történő) munkavállalás, illetve biztosítási jogviszony létesítésének tényét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokra is tekintettel – alapos okkal feltételezhetjük, hogy a kolumbiai állampolgár magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik. Míg a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, és kizárólag a jö­vedelemszerzés helye alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek következtében társadalombiztosítási szempontból külföldi illetőségűnek minősülnek [Tbj-tv. 4. § j) és u) pontjai]. Azonban annak ellenére, hogy mindannyian külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a magánszemély díjazását a székhely számolja-e el vagy a telephely. Ha a belföldi illetőségű magánszemélyt a belföldi székhely a külföldi telephely vállalkozási tevékenységének végzéséhez küldi ki, akkor a munkavállaló díjazását a külföldi telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe véve – Magyarországon keletkezik a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. Kifizető hiányában (pl. ha a foglalkoztató külföldi illetőségű vállalkozás) a személyijövedelemadó-előleget a munkavállaló saját maga után köteles megállapítani, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...előírásaivonatkoznak rá.A Tbj-tv. 5. §-ának (3) bekezdése alapján biztosítottnakminősül az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztatószámára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonságirendszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...felkéréselfogadásától az előadás napjáig áll fenn, azonban szerződésenként(előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. Külföldi kifizető esetén akorábbiakban leírtakon túl a Tbj-tv. 56/A. §-ában előírtakat kell követni,amely szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...készült, hogy a magyarállampolgárságú munkavállalót foglalkoztató angol tulajdonban lévő cég Magyarországonbejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás. A magyar jogszabályok szerintbejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...túl jogosult az egészségügyi szolgáltatásra a fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személy is.Külföldi munkáltatóA magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.