Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszěntekorkezdődhet, és ezen időponttól számított legfeljebb 3 évig terheli amunkavállalót. A megfelelő ellenérték külföldi gyakorlati példák alapjánáltalában a megállapodásban meghatározott évenként a megszűnéskori bruttó évesátlagkereset fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Mi a célja a versenytilalmi megállapodás jogintézményének a munkajogban, milyen előírásokra, alapelvekre kell figyelemmel lenniük a szerződő feleknek a versenytilalmi megállapodás előkészítése, létrehozása, módosítása, megszüntetése során, milyen jogkövetkezményei vannak a versenytilalmi megállapodás megszegésének?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges az is, hogy annak fejében a munkáltatómegfelelő ellenérték megfizetésére kötelezze magát. A megfelelő ellenérték külföldi gyakorlati példák alapjánáltalában a megállapodásban meghatározott évenként a megszűnéskori bruttó évesátlagkereset fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályt hiába "írta felül" 2004. április 30-ig a Tbj-tv. 11. §-a (mely szerint nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára, alkalmazottjára), tekintve, hogy a Tbj-tv. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...túl jogosult az egészségügyi szolgáltatásra a fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személy is.Külföldi munkáltatóA magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.