Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...tagállamban biztosított. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a díjazott személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia [Eho-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...felkéréselfogadásától az előadás napjáig áll fenn, azonban szerződésenként(előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. Külföldi kifizető esetén akorábbiakban leírtakon túl a Tbj-tv. 56/A. §-ában előírtakat kell követni,amely szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...túl jogosult az egészségügyi szolgáltatásra a fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személy is.Külföldi munkáltatóA magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...is polgára, és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár és hontalan, továbbá aki kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, létérdekei központja belföld,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.