Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokalkalmazásával terhel adóelőleg. Ehhez első lépésként meg kell nézni, hogy amagyar szja-szabályok szerint itthon belföldi vagy külföldi illetőségűnekminősül-e a magánszemély. Az Szja-tv. szerint a belföldi illetőségűeket mindenbevételükre kiterjedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyteniszbérlet, idetartozik az autópálya-bérlet vagy -jegy, telefonszolgáltatásigénybevétele, a cégautó magáncélú használata, külföldi üdülés stb. Az adóköteles természetbeni juttatás terheit nem a dolgozó,hanem a munkáltató viseli, ezért azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...túl jogosult az egészségügyi szolgáltatásra a fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személy is.Külföldi munkáltatóA magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...nem végez munkát, a katonai vagy polgári szolgálat tartama, a fogva tartás ideje, és végül ha külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíj-biztosítási járulékot fizet. A fenti esetek kivételével a vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.