4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 4 Francia állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelemadót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szociális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
3. cikk / 4 Liechtensteini kft.-tag biztosítási jogviszonyának igazolása
Kérdés: Milyen igazolás fogadható el a saját államában való biztosítási jogviszonyának igazolására annak a liechtensteini állampolgárnak az esetében, aki Magyarországon alapított egy kft.-t, amelynek ő az ügyvezetője, rendelkezik európai egészségbiztosítási kártyával, valamint egy igazolással, hogy Liechtensteinben biztosított? A tag kevés időt tölt Magyarországon, a kft. tevékenysége ingatlanbefektetések felkutatása, amelyet egy ügyvédi irodának adott megbízási szerződés alapján valósít meg.
4. cikk / 4 Külföldi állampolgárságú vezető tisztségviselők közterhei
Kérdés: Hogyan érinti az ügyvezetők jogállására vonatkozó szabály változása azokat a külföldi állampolgárságú ügyvezetőket, akik külföldi céggel állnak biztosítási jogviszonyban, és magyar székhellyel rendelkező magyar cégnél működnek közre? Hogyan kell eljárni, ha az érintettek tagjai a társaságnak, illetve ha nem? Van-e különbség az eljárásban, ha a külföldi cég az Európai Unió területén, illetve ha harmadik állam területén található? Érinti-e a járulék szabályainak változása az olyan külföldi, nem tulajdonos ügyvezetőt, aki megbízási díj nélkül, az anyacégnél fennálló munkaviszonya alapján látja el az ügyvezetői feladatokat a magyar társaságnál?
